Ma az eg is szomoru. Az olaj is menekul. A palacsinta leeg, a fa nem eg. Es az emberek .... Ok sem tul vidamak. Az utcan setalok es szemben velem sok ember. Mind-mind olyan boldogtalannak tunik. Vajon csak azert mert elmelkedik es eppen nem a szep dolgokra gondol, vagy tenyleg nem szokott mosolyogni ? Annira erdekesek ezek a dolgok. Ha szomorkodni latsz egy embert nem jut eszedbe vajon mi okozhatta ezt ? Es amikor az oregbacsi sok taskat cipel... Nem akarsz segiteni rajta. ? Ma a dolgok a fejuk tetejere allnak. Az olaj kiugrik a serpenyobol es megszokik. A busz ajto kinyilik majd az orrunk elott becsukodik. Ugy dont ma nem enged utjara minket. Legalabbis nem ugy, ahogy szokott. A fa raugrik a parazsra de kioltja azt is. A szamra mosoly huzodik de lassan kialszik az is. Ilyenek az esos hetkoznapok.
A busz ablakon kukcskalok kifele... Az esocseppek versenyt futnak. Az nyer aki elobb er az ablak aljara es ugy is tunik el, mint a kamfor. Kiszemeltem egyet. Moat neki szurkolok. Eddig o volt a leggyorsabb, de most hirtelen megall mind majd elindul szepen lassan a tobbi. O nem. O csak all es bosszankodik. Konnyu ezt is a napra fogni...
Az ut szelen egy gyonyoru lany varja a hazafuvart. Esernyovel a egyik kezeben, oriasi bevasarloszatyrokkal a masik kezeben. Mar csak par perc es mwg is erkezik a fuvar, de elotte meg elhalad elotte egy kocsi, lagalabb 120-szal, sarpacakat hagyva maga utan a lany ruhajan. Bosszankodik. Miert vele tortenik ? De aztan megjon a fuvar es o csak a napra fogja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése