2015. március 18., szerda

a kicsi az kicsi

amikor az ember talalkozik azzal a Valakivel, akinek Mindent el tud mondani, oszinten es nyiltan, nyilvan nem szeretne elvesziteni. de ki akadalyozhatja meg hogy a fentiek izgalmassa tegyek maguknak a lenti dolgokat ? egy foldi halando? megprobalhatja, de el fog bukni. igy, ha a fentiek el akarnak venni tolunk valakit, nekunk bele kell torodnunk. ennyi a dolgunk. csak ennyi. persze az, hogy beletorodunk nem jelenti azt, hogy konnyen el is engedjuk. neha ragaszkodunk a multunkhoz. ugy kapaszkodunk bele, mintha ez lenne az egyetlen kapaszkodonk egy szakadek felett a levegoben. aztan persze atertekeljuk. mindent. az embereket, a tetteket, a kimondott szavakat. mi lesz mindezek utan ? beke. nyugalom es csend. vagy nem. ha nem igy lesz, teremtunk. mindig azt tesszuk amire szuksegunk van. ez ellen nincs ketseg. neha azonban ezek a dontesek nem egyszeruek. nem fajdalommentesek, sot. piszkosul fajnak. de nem tehetsz ellene semmit. szuksegesek. minden egyes fajdalom - ha lehet igy merni - szukseges ahhoz, hogy az legyel, akinek lenned kell. alakitanak es tanitanak. megmunkalnak. minden egyes tor, amit a szivedbe szurnak hasznos. nem hinned ? igyvan. de a szerelem mas. az ha szep, akkor a "veg" utan is olyan szep. ha szukseges es elengedhetetlen, nem tunik el. ha eltunik.... baj van. de minden bajra van gyogyir , csak meg kell talalni. azonban a gyogyir nem mindig gyogyit, van hogy ol, ilyen a veg.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése