2014. május 28., szerda
... csodanapok sorozata
2014. május 10., szombat
....mert minden fejben ....
Fekszel az ágyon. Koromsötétbe burkolózva , a félelemmel takarózva. A falak hidegek és nyirkosak. Penészszag terjeng a levegoben , ami beférkozik a lyukakba. Hol vagy ? Mit érzel ?
Egércincogást hallassz. Csak nem félsz tole ?! Egyre közeledik , nemtudod hol van , de jön. Támad. Lesben áll .... és lecsap , ha gyenge vagy .... mint az ember , aki beléd rúg ha a földön fekszel .
A szemedbe néz és szivárványt hány , míg a hátad mögött tüzet okád .
Valami hozzád ér , és felriadsz .
Sikítasz.
Visszhangzik.
Hol vagy ?
Kitapogatod mi az . Kemény , mint a csont , a hangja .... kicsit kong , a formája akárcsak egy csontváz.
Hol vagy ? Valami rothad , ez itt hullaszag ? Ki van még veled ? Hányan vagytok ?
Élsz , vagy meghaltál és ilyen a pokol ?
Hideg , büdös , nyirkos , a sötétben , magányosan a félelemmel ....idegen.
Mindez számomra , és számodra idegen. Igen csak , félelmetes. Mi az , csak nem félsz ?!
Feladnád a harcot , és meghunyászkodnál ? ..... hiszen pont ezt várja.
Azt akarja hogy térden állva könyörögj neki , hogy engedjen ki téged , mert nem bírod a szagokat , a sötétet , és a magányt. Nem bírod ezt az életet. Azt , aminek már nincs értelme. Hiszen pont ezeket a szavakat adta a szádba , és te elhitted neki ?!
Az életnek mindig , és mindenhol , VAN valami értelme , kisöreg .
Nem vagy beragadva oda , és nem kell ezt érezned. Vegyél egy nagy levegőt. Minden fejben dől el.
Most pedig felejtsd el hogy , hol vagy , és gondolj tiszta , oxigénnel teli levegőre. Érzed hogy megtelik vele a tüdőd. Magadba szippantod minden köbcentiméterét. Most tapogatózz. Ne félj. Nincs mitől. Megérzed.... homok. Fülelj.... hullámok. Most pedig nyisd ki a szemed. Tengerpart. Ennyi az egész....
Látod , már kint is vagy.
Minden előbbi már csak a múlt egy töredéke .
Azt hitted örökké koslatni fog utánad ?! Hogy addig üldöz , amíg bele nem halsz ?
Ő is feladhatja a harcot , és megtörhet a fenenagy ereje. Érzem. Tudom. Nem olyan erős.
Nem tud újra bezárni oda , mert minden fejben dől el. És ÉN eldöntöttem hogy SOHA többet nem megyek oda vissza. SOHA. Most már csak el kell magyaráznom neki hogy megértse. Hogy tisztában legyen mindazzal hogy a próbálkozásai mind-mind feleslegesnek nyilvánulnak majd. Hogy véget vetek a játéknak.
És el kell hitetnem a többiekkel hogy nem őrültem meg...... csak a múlt vett üldözobe !
2014. május 8., csütörtök
Az élet gördülékeny , az élet szép. Az ember élete meg értelmetlen , mi ?!
A minap jöttem rá arra hogy tényleg vannak olyan könyvek amit lehetetlen letenni.... Ilyen Jane Teller : Semmi c. könyve. Megragadja az embert , aztán megrettenti. Elgondolkodtat hogy vajon ez mind csak a képzelet szüleménye , vagy van benne életrajzi ihletés ? Számomra 3 órát vett igénybe eme csodás könyv kiolvasása , ajánlom az emberek figyelmébe , hogy ebből a szemszögből is megláthassák a világot amelyben élünk. Néhány idézetet azért közbeszúrnék :
2014. május 6., kedd
A boldogság béklyó, áfonyaillatú teher.
Barátság : Amikor nem számít hogy milyen mocskos a szád , vagy milyen büdös a ruhád. Amikor minden mindegy hiszen a lényeg lényege Ő maga. "Szeretlek" és tudom hogy ő is engem. Avilág legboldogabb emberei lehetünk azáltal hogy a szívem a szívedben , szíved a szívemben.
-Pont jókor jössz. Ez a nap legjobb része.
-Melyik az a rész ?
-Amikor te meg én , mi leszünk.
/Micimackó/
Az értékek sokat jelenthenek , de az együtt töltött idő tanít meg az apróságokra.
Lehet , hogy érzelgősnek fogok tűnni , de mindig is úgy gondoltam , vannak olyan emberek , akik kitörölhetetlen nyomot hagynak a lelkeden. Egy bevésődést , ami sosem tüntethető el.
Egyes kapcsolatok olyanok mint a jó borok : meg kell érniük.
![]() |
Teljes szívemből kívánok neked :
Mosolyokat.....amikor bánatos vagy.
Szívárványt.....hogy a felhőkben járhass.
Nevetést....ami ajkadat simogatja.
Gyengéd ölelést...amikor lelked elhagyatott.
Barátokat .....akik felvidítanak.
Szépséget szemeidnek....hogy sokat lássanak.
Önbizalmat....ha kétségek gyötörnek.
Hitet...melyben teljes az élet.
Barátságot .....hogy megismerd önmagad.
Türelmet... hogy a világot elfogadd.
Ha azt mondom hogy a legjobb barátnőm vagy , még meg sem közelítem a valóságot. Nekem te a nővérem vagy. Na meg néha az anyám is , ami valljuk be , rám fér. Azért tudom ilyen vakmerően belevetni magam a kalandokba , mert tudom te ott állsz fölöttem. Mindig ott állsz.2014. május 4., vasárnap
Vegyített , merített , kifacsart
Vannak olyan napok amikor váratlan vendég kopog az ajtón. Az ember kíváncsi ki az aki érdeklodik hogyléte felol ezért résnyire nyitja az ajtót és kinéz. Viszont akkor már késo visszacsinálni a dolgokat vagy csak egyszeruen rácsapni az ajtót , mert besurran és már bent is van. A korom , a fekete , a fájdalom , a kín , a magány . Egy testben. Maga a megtestesült pokol , és most itt van. Besurrant. Ilyenkor nincs mit tenni , viselni kell. Kezdodhet a játszma ? A címe : Vajon melyik fáj jobban ? Azonban már az elején eldol , ki a vesztes , s ki a gyoztes. Nincs esélyem. A fejedhez vágja az összes bunöd , felhántorgatja a multat , és feltépi a régi sebeket. Mi garantált ? Hát a fájdalom és a kín. Szabályok :
1. nem üvölthetsz.
2. nem sírhatsz.
3. nem menekülhetsz.
Felesleges is lenne hiszen megérzi a félelem szagát , a nyomodba szegodik , és rádtalál. Megsimogatja az undorító , mocskos kezével a hajadat , és beleveri a falba a fejedet. Hol is kezdjük ? - hangzik a szájából , és megrettenek. Tényleg játszani fogunk ? Ahogy a pók szövi a hálóját , úgy szövodnek a gondolataim... Hiszek a sorsban, az előre leírt sakklépésekben. Hiszek abban, hogy Isten mindent lát, és tud, és hogy én, a kis porszem, nem igazán választhatok. Amit teszek, ösztönösen teszem. Akit keresek, azt a vérem kutatja. A hangokat miatta hallom. Egy terv részei vagyunk, és a tervet véghez kell vinni. De milyen tervnek vagyok ÉN a részese ?
Hát játsszunk...
1.lépés : merüljünk mélyen magunkba mert az igazán fontos dolgokhoz csend kell, és valami megfogalmazhatatlan mélység. Zajban nem születnek igazi kérdések, és valódi válaszok sem.
2. Bánjuk meg tetteinket , amelyek katasztrófához vezettek. ..... Úgy viselkedik mint egy musorvezeto , egy világvégi tévéshowban ... nem értem mit kellene tennem , mit kellene megbánnom. De ...
tudtam. A lény ( a váratlan sötétség ) türelme sem végtelen . A fejemhez vág dolgokat , de még nem értem. Aztán egyszercsak , bevillan , bevésodik , és fáj ...
-....a bántó szavak , az elfecsérelt mondatok , a " mi lett volna ha " szerkezetek . A fájó pillantások , elvétett szerelmek , elvesztett barátságok. Az elvesztegetett idok..... vésovel húzza ki a szívembol a dolgokat.
Még nem értem miért teszi ezt , de rájövök mennyire nagy hiba volt részemről, hogy volt idő, mikor nem voltam boldog. Aztán meg az, hogy mennyit ér az az élet, amit ha visszanézek, üresnek találok. Én meg csak könnyes szemmel bólintok. mit számít már , amikor közeledik a vég ... ? Végül persze mindent átértékelünk. A körjátékokat, az iskolaudvaron. A kincseket, a padláson. Az első csókok szükségességét. A könnyeket. Falra ragasztott szeretők képét. A fotókra feszült mosolyokat. Téged, és téged is. Az érintéseket, melyeket a legvégsőkig bizonygattunk idegeneknek. Mindig másokat okoltam azért , ami velem történik , de idovel megtanultam hogy csak rajtam múlik , hogy ki is vagyok valójában . Mindenrol én tehetek. Ha a tükörbol egy roncs néz vissza , ne a körülményeket okold. Egyedül a mi kezünkben van az irányítás . Csak mi húzhatjuk be a féket , és fordíthatjuk el a kormányt. Senki ne higyje hogy az élet szajhája.... a saját életed elcseszheted , de akár tökéletessé is formázhatod.
A testem rázkódik .... hirtelen megtorpanok. Szabályt szegtem!
De o csak áll némán , és mosolyogva búcsút int.
Atértékelem a mosolyokat , s az véges idomet. Szomorkodok , mert marja a szívem , ugyanakkor bánom hogy nem mosolygok tiszta szívbol. Ne pazarold az idodet olyan emberekre akik azt nem becsülik meg....
2014. május 1., csütörtök
Gondolatok tárháza
Ma viszont már sokkal nagyobb bűnök mellett is elsétálunk...
Gondolkodtál már azon hogy mennyi minden kavaroghat egyszerre a fejedben ?! Ez olyan mint amikor random bedobálod a színes , mosatlan ruhákat a mosógépbe , megöntöd hozzá a mosóport és az öblítőt, majd addig tömöd ruhával amíg fér. Amikor megtelt , megnyomkodod egy kicsit , hogy még betuszkolhass pár darabot. Van azonban egy bökkenő , méghozzá az , hogy csak egy adott mennyiségű ruha fér oda be. Azonban ha így elindítod , a végeredmény.... ó , az már veszett ügy! Menthetetlen! A ruha és a mosógép is , KUKA!
Visszatérve.... az agyad sem képes sokmindent befogadni , és feldolgozni egyszerre , nem hogy a szived. Nehéz azonban ezeket csak úgy eltüntetni magunkból.... a rendőrségen is sok a MEGOLDATLAN ügy , bennünk is .
Nem tudod , csak úgy kiszivattyúzni magadból , és eltüntetni örökre , úgy hogy , soha , még csak vissza se tudjon jönni!
Foglalkozni kell vele , mint egy gyermekkel vagy egy háziállattal.
Undorodom azoktól az emberektől akik nem becsülik meg a másikat.....
Amikor van egy fiú meg egy lány , akik szeretik egymást. A fiú MINDENT megtesz azért hogy a lány jólérezze magát , és hogy boldog legyen.... de ez neki nem elég , ráun. Érted ?! RÁUN. Megunja hogy szeretik , hogy a lábai előtt hever a világ , hogy boldoggá akarják tenni. Oké. Ráun , már nem boldog , ez így nem kell neki. Tiszta sor. Ezesetben az lenne ugye a megoldás , végső , végső esetben , hogy elmondja a fiúnak hogy érez , mit gondol , hiszen ennyit igazán megérdemelhetne , nemgondolod ?! A lány nemgondolta. Keresett , vagy az élet a lábai (
Nagy a csönd , a légy szárnycsapkodásai már-már dübörgések. A fiú reménykedik hogy menthető a dolog , csak most vallja be a dolgot..... de ekkor a lány belenéz a fiú rémült szemébe , és azt feleli : NINCS.
A mindenit! Van gerince mi ?! És ez az egész attól lesz még sokkal , de sokkal jobb , hogy ha a fiú nem tudja az igazat , ha nem nézte volna meg a mobilt , akkor ő azonnal elhiszi ezt a mocskos hazugságot. A lány szeme se rebbent amikor a szemébe hazudott. Őszintének tűnt. Hát ember az ilyen ?! Nem úgy hiszem. A jelenlegi állások szerint a fiú nagyon szereti a lányt , ám úgytűnik őt nagyívben elkerülte Cupido nyila. ( Cupido , bazdmeg , tanulj meg lőni !!! , vagy inkább ne csinálj semmit . )
És itt rögtön feltenném a kérdést... hányszor lehet akkor igazán szerelmes az ember? Én úgy gondolom , kössetek belém , vagy karózzatok meg ha nem így lenne , de hogy minden embernek van egy lelkitársa , megvan a jobb fele valahol a világban és csakis egyetlenegy embert szerethet úgy igazán . Lehet szerelmes többször , de az nem olyan IGAZI szerelem. Csak egy embernek adhatod oda a szived teljes egészében , akiben megbízol és rábízod az életed. Nincs olyan hogy egyik héten őt a másik héten meg amazt szeretem , mert akkor drága barátom nem tudod milyen szerelmesnek lenni. Majd megérzed ha az vagy. A szerelem nehéz , de érte megéri az a sok könny és fájdalom. Megváltoztat. Ha akarod , ha nem. Jobb emberré tesz , és boldoggá varázsol. Ami előtte , utána , közbe fáj , vele jár , de ki mondta hogy könnyű és fájdalommentes? Az élet sem az. De így izgalmas.
Izgalmas és szép , csak észre kell venni! Pozitívan látni a világot.... legalábbis egy részét. Vegyél magadnak egy képzeletbeli szemüveget aminek az egyik fele plusszos a másik mínuszos. Pozitív , negatív. Optimista , pesszimista. Reális kép. De semmiképp nem megoldás ha te mindenben a rosszat látod. Akkor miért élsz ?
Utálod a madarakat , a virágokat és az embereket.
Ismerek egy lányt , aki roppant pesszimista , de még most leszögezem ( egy egész csomaggal ) hogy imádom és nagyon szeretem. ( Ha esetleg olvasod , feltétlen olvasd tovább. ) Mindenben a rosszat látja , ez persze nem azt jelenti hogy a jót nem látja meg a dolgokban , hanem hogy a rosszat nagyobbnak és súlyosabbnak tekinti , amitől megrémül. A napjait a keserűség , a fájdalom , szomorúság tölti ki. Fél elkötelezni magát , mert attól fél ő lesz az a "fél" aki tönkreteszi a kapcsolatot és a társát , de ez badarság. Így az ő szemében a fiúk még csak futókalandok. Ezzel persze magában forgatja a kést. Iszonyatosan sok terhet kap otthon , amit sehol nem tud letenni , nemtud megállni pihenni , és borzasztóan nyomja a vállát. Ez önmagában is eszméletlen nehéz , de ehhez még hozzávesz az iskolában és egyéb helyeken is , amit folyamatosan cipel , hiszen ezek úgy tűnnének el ha lenne akivel ezt megbeszéli , megoldja , de otthon nemtudja megtenni , így nem hullik le róla , és az emberekben sem bízik eléggé, senkiben sem így magára marad , és csak cipeli magával. Magányos ( csodálkozol szivem ?! ) és ez fáj neki. A barátok azért vannak hogy átvegyenek néhány súlyt , hogy meg ne szakadj alatta. Nekik ez persze nem kötelességük de az igaz barátok ösztönből cselekszenek és azonnal segítenek. Ezek mellett pedig nagyon SZERETNEK. Nem megváltoztatni akarnak , hanem segíteni neked. ( Csakis kizárólag segíteni , hogy jobban érezd magad , Baba. ) Fogadd el , hagyd hogy megtegyék , engedd! ( Drágám , én ezt nem nézem tétlenül , nekem kellenek azok a súlyok! ) Meg szeretném mutatni neked hogy van boldogság , könnyekkel és fájdalmakkal is , és hogy a madarak csicseregnek , a nap süt , és én mindig itt leszek neked , még csak keresned sem kell , csak észre kell venned. Tudom hogy annak ellenére amiket mondassz , szükséged van rám , vagy bárkire. Kérlek! Ne zárkózz magadba! Az tönkretesz!
Hiszen látom már mit tesz a " szívem csücskével "......meg fog bolondulni.
Bármi rossz történik vele , előhúzza a varázsládikáját és elzárja amíg kettesbe nem kerül vele , majd előhúzza és összeverekszik vele , és próbálja egyedül kicsinálni. Ez addig még oké , amíg elbír vele , de ha nem , inkább sérül. Tűri az ütéseket. ( Engedj be oda! ) Nem ítéllek el bármit teszel. Nem utállak meg bármit mondassz! ( és ) Soha , de soha nem foglak érzelmileg kifosztani és megzsarolni. Adok , akkor is ha nem kapok. Kapok akkor is ha nem adok. A barátság alapvető , és legfontosabb követelménye. Adok - kapok kapcsolat. Van azonban pár ember aki csak elvárja hogy adjanak neki , ő azonban nem ad , és így kifossza az embert. Lecsapolja. A barátod vagyok MOST és MINDÖRÖKKÉ! Kérlek , ne hagyj el! Ne tedd tönkre magad , ne hagyd hogy mások táplálkozzanak belőled , hogy lecsapoljanak....Légy igazi , VAD , ragadozó , ne az áldozat ! Csak egy szó , és együtt rúgjuk szét mindenki szétaszott seggét. Két szó , és már szervezem a hadsereget magunk mellé. Sokan csatlakoznának , ebben biztos vagyok.
Van például egy csodálatos és gyönyörű lány , aki a szárnyai alatt őriz , miközben belőled akarnak csipegetni. VÉD , a tíz körmével , két szárnyával , négy lábával. Akármivel , ami van. Higyj neki , hallgass rá! Nála jobb embert nem ismer a világ! Mindenki megmentője , az emberiség büszkesége. ( Igen , rólad mesélek éppen , és ha már eljutottál idáig , közbeszúrom hogy büszke vagyok arra hogy ismerhetlek és hogy a barátnőmnek tudhatlak. A sok kalandos és döcögős úton , miközben errefelé bandukoltunk , megéltünk nagyon sokmindent együtt , de én úgy hiszem hogy okkal kerültünk vissza egymás megmentő karjaiba. Szeretlek ... igen , téged is. !!! )
Azt hiszed kifogytam az érdekes történetekből , hogy kiapadtak a szavak , elfogytak a mondatok ?! Tévedsz! Még a felén sem vagyok túl , mindazokból amik bennem kavarognak. Sok-sok lány , és megannyi fecsegés.
Van azonban egy fiú , aki már-már egy ikertestvér szerepét tölti be az életemben. Imádom , és a tökéletes partner a hülyeségekre. ( Ugyanmár cica , hiszen ez tagadhatatlan . ) Emberből van , és vannak érzései. Szerelmes , vagy csak az előzményei bontakoznak ki. Zavarodott. Érthető. El kell hogy mondjam hogy SENKI , nem szórakozhat , játszadozhat a szivével , mert azt azonnal és helyben , elevenen kibelezem..... világos ?! Előtte persze begyógyítom a sebet amit az a ribanc hagy , de nem ússza meg szárazon.
Sokat változtam az évek során , és valóban kinyílt a szám. Kiállok az igazamért , és nem hagyom hogy a földbe tiporjanak , de ha mégis megteszik , megköszönöm hogy megtanítanak hogyan kell felállni. Mosolygok , ha kell , ha nem. Ez az én biztosítékom. Tudod .... ez nem olyan könnyű ám. " Begörcsölnek " az arcizmok is... Ezt a legjobban az értheti meg a legjobban aki ugyanígy éli le az életét , mint ÉN.
( Magadra ismertél szépségem ? Félsz a szavaktól ? ) Reggel maszkot húzunk , mosolygunk akkor is ha fáj , és nevetünk amikor legszívesebben sírnánk. Így élünk MI , ketten , külön . de mégis együtt. Este persze levetjük a maszkot , és a sötétben ránk zúdul minden ami MI vagyunk. Minden fájdalom , minden kín , és baj , majd sírunk ha annyira fáj , és magunk cselekszünk , megoldjuk vagy megosszuk egymással. A baj csak az , hogy már ezek vagyunk MI , és ha megunnánk ezt az " álcát " ( amivel eggyé váltunk ) akkor sem vehetnénk le , mert már így skatulyáztak be minket. Az árral szemben úszunk ... hiszen pocsék úszó vagyok.!! A lefelé tartó mozgólépcsőn futunk felfelé , és hisszük hogy fel fogunk érni , de mi van akkor amikor elfáradunk ? Megállunk , és arra eszmélünk fel hogy MEGINT lent vagyunk. Mit teszünk ?! Újrakezdjük. MINDIG újrakezdjük. Erősek vagyunk , és amikor valamelyikünk ereje fogyóban van , feltöltjük egymást , és segítünk. ( Hát most is segíteni akarok. Megrémisztessz.!! Érzem , tudom hogy kell...)
Azt várod hogy vége legyen ?! Közel sincs még vége... bennem sokkal több minden kavarog.
Emberek akiken segíteni szeretnék , de nem hagyják.
Emberek akiken segíteni szeretnék , hagyják , de nem tudok.
Nyomaszt egy érzés : " Nem vagyok elég jó. "
Arra törekszem hogy megfeleljek. Magamnak és másoknak.
Hogy szeressek és viszontszeressenek.
( Téged szeretlek (?!) és te szeretsz engem (?!) lehet hogy soha nem tudom meg. )
Egyszer mindennek vége szakad , minden virág elhervad és beáll a hideg , fagyos tél. Szerencse hogy imádom a telet. A gondolataim kavarognak és lehetetlen őket pihenőre bírni. Megoldatlan ügyek mind , MÉG. De egyszer mindennek vége szakad , tehát ezeknek is. Egy nap együtt nevetünk ezen , és azon hogy még mindig nem fogyott ki a tollamból a tinta.
Május van , és szakad az eső. Azt hiszem valakit sirat. Talán egy olyan embert aki maga mellől marja el azokat az embereket akik MÉG szeretik. A könnyek csak hullnak .... talán azok könnyei akiket megbánt a szavaival. Azoké akik már úgy hiszik , nemtudnak rajta segíteni. Dörög az ég. Úgy hiszem ez a harag jele. Talán azoké akik mérgesek rá , és nemhiszik hogy bocsánatért esedezhet. Nem tenné. Tudják. Villámlik. Villámokat szór a szemem , mert mindezt végig kell néznem. Fáj a szivem mindkét oldalért. Igazságot tenni meg aztán semmiképp. Szakad az eső , dörög az ég , és még villámlik is. Könnyek , harag , fájdalom. Az élet nem habostorta , és nem úgy történnek a dolgok ahogyan azt az emberek eltervezik. Ilyenkor persze ezt el kell fogadni , túltenni magunkat rajta és más megoldást keresni. Ma sem vártad az esőt , a mennydörgéssel és villámlással ? Hidd el , én sem. DE minden eső után előbújik a szivárvány , ami színes és csodálatos. (Gondolom , nem ismertél magadra , sose bánd , én sem fogom. )
Azt kívánom , mindannyiótoknak , hogy keresse meg mindig azt a bizonyos " szivárványt " , és legyen MA is boldog.








