Fantasztikus történet

Aki feltud áldozni egy percet az életéből ezt feltétlen olvassa el. Megindító történet és egyszerűen fantasztikus.

Szabó Petra Daniella : Jégfésű
Ül a barlangban hátát szorosan a falnak vetve és nézi a vízesést. A látvány, mint mindig most is lenyűgözi. A vízfolyam a magasból zuhan alá az ismeretlen mélybe. A napfény gyémántlabdákat dobálva játszik a vízcseppekkel. Odrint a vízesés halk moraja megnyugtatja, elringatja. Még sosem járt a vízesésen túl, sosem érezte a nap melegét, a szél leheletét. A földalatti világban él. Már többször megfordult a fejében, hogy átkel a vízesésen a nagy ismeretlenbe, de apró termete miatt még sosem merte átlépni a vízfalat, az egyetlen kijáratot.
A földalatti világ véges. Minden gyermek születése a törzsük legidősebb tagjának halálos ítélete. Az ítéletet a gyermek születése után tizenhatodszorra bekövetkező, „a nagy víz áradása” napján hajtják végre. Odrin születésekor Nirdo-t, az öreg bölcset ítélték halálra. A napon mikor Nirdo meghal, Odrin többé már nem lesz gyermek. Mostanra Odrin és Nirdo közt a vér ősi kötelékén túl, bizalmas barátság szövődött, mely alapja a feltétel nélküli szeretet: a jó akarat és jó a cselekedet.
Közeledik az ítélet végrehajtásának napja, Odrin számára ez elfogadhatatlan. Habár még csak gyermek, de a lelke szenved. A barát ki oly fontos számára nem halhat meg, halálának oka nem lehet önmaga. Most úgy tűnik Nirdo végzete elkerülhetetlen, de Odrin fejében már régóta motoszkál egy gondolat, mely lassan formálódik, testet ölt és a pillanat töredékén belül szilárd elhatározássá erősödik. Ez az egyetlen elhatározás megfordítja sorsukat.
– Elhagyom a világom! – Odrin izgatott lesz, szíve zakatol, teste beleremeg. Hiszi, hogy jót cselekszik, tettét szíve diktálja. A kinti világba az egyetlen út a vízesésen keresztül vezet. Odrin újra a vízesésre figyel, szemei kutatva keresik az átvezető utat. A fejében szavakat hall. Nirdo üzen. Tudja, nincs sok ideje. Nirdo előtt semmi sem maradhat titokban. Odrin megpróbál elméjére fátylat húzni. Felugrik, apró lépteivel odaszalad a vízfüggönyhöz, megkapaszkodik a barlang falának hasadékán és bedugja kezét a jéghideg zuhatagba. Hatalmas ütést érez, és a víz kilöki magából. Ismét Nirdo hangját hallja a fejében: – Ne tedd! Várj, segítek! – Nirdo már tudja mi a szándéka. Elhatározása oly erős, hogy saját halála sem riasztja vissza.
A víz szempillantás alatt jéggé fagy és szabályos fogakba rendeződik. Odrin előtt, megnyílik az ismeretlen. Gondolkodás nélkül átbújik az egyik résen, és szalad a jégen egyre messzebb és messzebb a földalatti világ kapujától. Halványan még hallja Nirdo üzenetét: – Ez a búcsú, a kezdet. Ég veled Kicsi Lány!
Odrin megáll, a végső búcsú fájdalmával gyengéden elmosolyodik és a homlokán puha csókot érez. Agyán átfut a gondolat: – Nem láthatlak már soha. – Visszanéz a félelmetes erővel robajló, lenyűgözően szép fátyolra. A jégfésűnek nincs nyoma.
Odrin a másodperc töredékén belül átérzi a felkelő és a lenyugvó napot, a ragyogó holdat és a pislákoló csillagokat, a végtelen víztakarót és a vég nélküli sivatagot, a sűrű sötét rengeteget és a napfényes rétet, a csivitelő madarakat és a városok zaját, a virágok illatát és gyárak bűzlő füstjét, a selymesen lágy szellőt és a vad hurrikánt, az eltűnt múltat és a reménnyel teli jövőt. Nyugodt szívvel indul a már ismerős ismeretlenbe. A világ varázslatos.