My Dear Friends

Az élet egy egyszerü folyamat. Megszületünk. Élünk. Meghalunk. Csak az a nem mindegy hogy ezt hogyan tesszük. Lesz-e részünk  bolondos , örökreszóló barátságokban. Kalandos szerelmekben. Az életben 3 igazán fontos dolog van , a barátság a szerelem és a család , és ezeket nem lehet pénzzel megvásárolni.  Ki kell érdemelni . Megkell dolgozni és küzdeni kell érte. Megbecsülni a család minden egyes tagját , szeretni és tisztelni öket , és az eszünkbe vésni hogy ök PÓTOLHATATLANOK. A szerelem akár a forgószél. Ha jön mindent fenekestül felfordít. Váratlan és általában hivatlan vendég melynek küldetése hogy szebbé varázsolja a mindennapjainkat. Hol sikeresen hol sikertelenül. A barátság  egy  tizenéves számára elengedhetetlen , létfontosságú elem . Végtelen egyszerü... valahol a világon van egy ember aki olyan akár az ikertesód , és egy csomó másvalaki aki a testvéreddé válik majd. A barát nem egyenlö a haver kifejezéssel. Egy barátság sokkal bizalmasabb , érzelemteljesebb mint egy haverral kötött felszínes kapcsolat. Ha elmegyek a haveromhoz megkérdezem mit eszünk , de a barátomnak azt mondom NEM , ezt esszük mert ezt szeretem. A haveromnak elmondhatom hogy van egy fiú.... de a barátomnak bevallom hogy ez szerelem. A havernak elmesélhetek dolgokat , de tanácsot a barátomtól kérek. Hogy ezek közt van-e átmenet ? NINCS. Van egy igazan bolondos barátnöm akit végtelenül imádok. Hátunk mögött hosszú , számunkra legalábbis annak tünö kapcsolat áll amely még NEM fejezödött be. 5.-ben ismerkedtünk meg.. azonnal padtársak lettünk és legjobb barátnõk. Bolondos leveleket küldözgettünk egymásnak és nagyon sokat hülyéskedtünk. Elválaszthatatlanok voltunk. Tudtuk hogy mindig számíthatunk egymásra , akármiröl is van szó.  Aztán . ... hullámvölgyek jöttek es a kapcsolatunk ingadozóvá vált. Bizonytalanná. Majd egy konfliktus utan elváltunk.. én máshoz keveredtem és ö is. De az a helyzet hogy idöröl-idöre visszataláltunk egymáshoz. Tudtuk hogy szükségünk van egymásra. A kapcsolatunk a barátságunk olyan mély hogy egy tekintetböl tudjuk mi van a masikkal. Tavaly még az osztálykirándulás elötti este nálunk aludt , igazából inkább az lenne a helyes megfogalmazás hogy "beszélt". Végigbeszéltük az egész estét. Ha nem beszéltünk folyamatosan 5 órán keresztül akkor semmit. Aznap este tudatosult talán mindkettönkben mit jelentünk egymasnak. Ezt szinten egy kisebb konfliktus es veszekedes kovetett de mivel nemtudunk levegöt venni egymás nélkül kibékültünk. Most elsodort mellöle a élet  és iszonyatosan hiányzik nap mint nap , de ez sem veheti el a jókedvünk mert mindketten azt valljuk " Mosolyogni , mosolyogni , erõsnek lenni ez az élet legnagyobb titka !"
Eddigi életem során csodálatos barátokra tettem szert akiket SOHA nem feledek és teszek róla hogy ök se feledjenek engem.